Orosz realizmus jellemző alakjai és problémái :

Orosz realizmus: a 19. századi orosz helyzetet elmaradottság, megkésettség jellemzi. lassú fejlődés is csak a jobbágy reform után figyelhető meg. a társadalmat jellemző, új bürokratikus rendszer jelenik meg a kis hivatalnok azaz a csinovnyik. az orosz realista regény virág kora a 60-70-es években jelentkezik. Tolsztoj és Dosztojevszkij nagy regényeiben regényhőseik vagy egy magasabb rendű erkölcs nevében lépnek fel, vagy a társadalmi hagyományok áthágására. Realista ábrázolás megindítója Gogol, Dosztojevszkij mondta róla : mindnyájan Gogol köpönyegéből bujtunk ki.


Lev Tolsztoj : bemutatasása: életműve jelentős hatást gyakarolt a 19 sz végénének és a 20sz elejének európai próza művészetére. Regényeiben a legkülönbféle regény típusok szintézise jelenik meg: történelmi,kaland,család,fejlődés és lélektani regény. Műveiben vizsgálja a korszak legfontosabb eszme tőrténeti kérdéseit: ember és tőrténelem, ember és az Isten, ember és a természet, ember és ember viszonyát. Sajátos világképet teremt a Tolsztojánizmust. Erre az evangéliumok, Rousseau , és a keleti filózófiák gyakorltak hatást. világképének meghatározó vonása a tökéletesedésről mint egyetemes erkölcsi tőrvényről való gondolkodás. E szerint a rosszal szembe kell szegülni de ez nem lehet erőszakos. a szeretet és a szánalom  kell hogy elöntse az egyes ember lelkét, a tökéletesedéshez, s ha az egyes ember jobbá válik az által akkor a világ is.
legfőbb művei: Háború és béke, Anna Karenina , Feltámadás
Iván Iljics halála: 1884-1886
témája: hogy kell ill. hogyan nem szabad élni.
szerkezete: 1: visszatekintő azaz retrospektív. Iván Iljics halotti tórával kezdődik, megismerjük a barátait és a családját és megtudjuk hogy mindenki csak komédiázik. Egyedül szolgálója Geraszin viselkedik természetesen.
2-3: megismerjük életét, hivatali pályafutását, családi és társadalmi kapcsolatainak alakulását. az elmúlt 45 évet foglalja összes ebben a két fejezetben. a második fejezet első mondata : " " rávilágít arra hogy eddigi élete teljesen üres, önálltatással és hazugságokkal teli. Olyan mint a saját társadalmi rétegéjé. bár mindig azt tette amit elvártak tőle, nem volt boldog.
4-11 : a tér fokozatosan szűkebbé válik ahogy a betegsége egyre inkább elhatalmasodik rajta. a hangsúly a külső élet helyett egyre inkább a lelki történetei elbeszélésére esik. a halál közelség korábban hozzáférhetetlen felismerésekhez vezeti. múltját visszaidézve rádöbben hogy rosszul élt. el kell szakadnia ettől a hazug élettől. fizikai szenvedéseinél is nagyobbak a lelki szenvedései, felismerésében Geraszin segít.
12:az erkölcsi megtisztulás, a megváltás motívuma, megvilágosodik előtte hogy a részvét, a sajnálat, a szeretet ad egyedül hiteles életet hiszen van halott élet mint az ővé és van igazi élet amit ö elmulasztott. az ember pedig olyan halállal hal mint amilyen életet élt.


Gogol : ukrán kisnemesi családból, 1828 Pétervárott állami szolg ált itt kapcsolódott be a művészvilág életébe, elbeszélései kezdtek megjelenni, barátságot kötött Puskinnal. elbeszéléseinek fő témája nagyvárosba kényszerülő kis ember szorongása. legnagyobb regénye a holt lelkek , legismertebb drámája: a trevizor. utolsó éveit a világtól elzárkózva, súlyos depiben töltötte, műveinek egy részét megsemmisítette .
köpönyeg:1842 egyik legismertebb elbeszélése, cselekménye rendkívül egyszerű egy jelentéktelen kishivatalnok, csinovnyik életének legfőbb célja új köpönyege amit azonban első alkalommal elrabolnak tőle, hiába keress igazságot megszégyenítik és végül belehal, halálra után kísértetként jár vissza és mindaddig másról leráncigálja a köpönyeget amíg a "tekintélyes személy" bundájának elrablásával elégtételt nem tesz sérelméért. a főszereplő lefokozott, kisszerű története egyszerre tragikus és komikus ez megmutatkozik a név adásban, foglalkozásában, személyiség jegyeiben. neve beszédes név. munkája monoton, lélekölő, mechanikus. a másolást azonban legnagyobb gyönyörűséggel végzi. életvitele is hasonló. a komikus hatást az okozza hogy a jelentéktelen cél, az új köpönyeg megszerzése a főszereplő számára életcéllá válik. ez eredményezi a groteszk esztétikai minőség. a főszereplő halála is ilyen groteszk mint élete hiszen új köp. elrablása emberi méltóságtól fosztotta meg. a fantasztikus befejezés célja: csak kísértetként tud elégtételt venni , nyomorúságos életéért és haláláért. a groteszk ábrázolás mód az elbeszélő nézőpont és a hangnem változásainak eredménye.

Madách Imre, az ember tragédiája

48-49-es szabadságharc bukása húzódik meg a tragédia eszme kőrében, összefoglalja a szabadságharcot megelőző és követő évtizedek problémáját, foglalkoztatja a nemzet és a haladás kérdése. bár a szabadság harcban nem vesz részt, családi tragédiák érik. hazássága is megromlik, börtönből kiszabadulva el is válnak. világnézetére jelentősen hatottak a korabeli filozófiai irányzatok és tudományos feltevések. pl: Hegel filozófiája : dialektika amely szerint az ellentétes dolgok tartják mozgásban a világot ill. a világ ennek hatására fejlődik. ez a dialektika működteti a történelmi színeket, vezér eszmék tana, mi szerint minden történelmi korszakot egy jelentős eszme irányít. különböző determinisztikus tanok, amelyek szerint a sorsunk előre meghatározott. műfaja drámai költemény. tipikusan romantikus műfaj, emberiség nagy kérdéseire keresi a választ van-e fejlődés a történelemben? van-e értelme az emberi életnek? ha igen micsoda? hogy lehet boldog az ember? Férfi és nő kapcsolata: boldoggá tudják -e tenni egymást ? Egyén és a tömeg viszonya. Műszerkezete: 15 színből áll, amelyikből az első három és a 15. keret szín, biblikus színek. 4-14 történeti színek, keretszínek a kétszintes dráma modelljének megfelelően vetik fel az alapvető kérdéseket. a két világszint közül a túlvilági azaz norma adószintet az úr és Lucifer képviseli. Az e világi azaz norma kővető színeket Ádám és Éve képviseli. Kétszintes drámában a szereplők 1-1 eszmét képviselnek, elvont jellemek, nem fejlődő alakok. történelmi színek szerkezetét egy sajátos dialektika adja. 1-1 színben megvalósul egy eszme , Ádám ebből kiábrándul és evvel az eszmével egy többé kevésbé ellentétes eszme tűnik fel, amely az új szín uralkodó eszméje lesz, így a színek mint ellentétes lánc szemek kapcsolódnak egymásba .

francia realista regény

szó jelentése: latin 'res' dolog szóból származik, ez egyik legtöbbet vitatott esztétikai fogalom, valamint a 19.sz művészeti irányzata. az elnevezés a Courbet francia festőtől származik, aki egy párizsi kiállításon, 1855-ben használta először a fogalmat.
realizmus és a romantika kapcsolata: Csak nem egy időben alakul ki és különösen hatottak egymásra. Mindkettő társadalmi gyökere a polgári társadalomban való csalódottság, csak amíg a romantika elfordul korától, addig a realizmus a társadalom minél teljesebb és hitelesebb ábrázolására, azaz valósághűségre törekszik. A legtöbb nemzet irodalmában egymás mellett él a két irányzat, söt a 19. sz.-i magyar íróinál (Jókai, Mikszáth) egyes művek is tartalmaznak romantikus és realista vonásokat is.
szűkebb értelemben a realizmus ábrázolás mód művészi módszere, a típus alkotás, az általános és egyéni vonások szerves egysége, és mindig tipikus környezetben és tipikus eseményen mentén jelenik meg. A realista író tanulmányozza, megfigyeli és bírálja a társadalmi viszonyokat és ezt tárgyilagosan rajzolja meg, így a realizmus hátterében a pozitivizmus áll a valóság minél teljesebb ábrázolása a nagy regényekben jelentekezett ez a műfaj lesz a vezető műfaja.
19. sz. nagy realista írói : francia: Flaubert, Balzac,Stendhal
angol: Dickens , Thackeray, Thomas Harely : egy tiszta nő
orosz: Gogol , Tolsztoj, Dosztojevszkij
Magyar: Mikszáth, Móricz

realista regény sajátosságai :
műfaji meghatározása: az anyagi valóság lehető legteljesebb ábrázolása, nagy epikai keretek között. Megjeleníti az egészt és az egyedit a társadalmi és az egyéni létet, ábrázolja a kettő összefüggését, egymásra hatását.
műfaji forrásai és legfontosabb képviselői: három forrása van: 1: a spanyol pikareszk regény, a 'picaro' csavargó szóból származik. főhőse picaro aki a társadalom perifériájára kerülve különböző kalandokba keveredik.
2: karakter rajz: az ember belső világának az összetevőit keresi.
3:kaland regények és az úti rajzok, jellemzői : váratlan események, értékfeszítő cselekmény, fabtasztikus utazások.
Boccaccio, Chaucer, Rabelais, Cervantes,
ez a három forrás tovább él a 19.sz-i realista regényben de jelentős módosulássokkal.
a 19. sz-e regény alapvető elemei: cselekmény: amely az ok-okozati viszonyok alapján mondja el a történetet (ezt nevezzünk metonimikus elbeszélő elvnek), a fikció világát is valósághűen, valószerűnek látatja.
regény tér: valóságos vagy elképzelt föld rajzi hely, de mindig valószerű
regény idő a szereplők élete a valóságnak megfelelő keretek között zajlik
regény hős:történetet hordozza az emberi sors egy jellegzetes darabját, természet hű személyiség
világkép: az író filozófiai, erkölcsi, vallási, politikai nézeteinek rendszere adja, az író célja a társadalom és a lélek mozgató erőinek feltárása
realista regény vonásai: az író nem csak krónikás hanem bíró is a tágas, összetett társadalmi térrel a történelmi események bevonásával egyike mélyebben tudja tükrözni a valóságot az egyik legjellemzőbb regény tipus a karrier regény, ennek hősei feltörekvő fiatalok akik tehetségesek de felemelkedésük korlátozott. a másik jellemzője a típus a lélek elemző


Stendhal bemutatása: neve felvett név, egy német kisváros neve. Bár romantikusnak nevezi saját magát, stilusa igen távol áll ettől, a 19sz. realista regény tulajdonképpen hozzá nyúlik vissza. regényeiben az igazság uralkodik a valóságon. lásd a regény mottója :Danton, az igazságot, a kíméletlen igazságot. igen alapos megfigyelő, alakjainak belső életét aprólékosan rajzolja meg logikus pontosságra való törekvés jellemzi
regény forrása:megtőrtént eseményen nyugszik a tőrvényszéki újság 1887 dec. számában egy bírosági esettet ír le az egyik esküdt, mármint egy 25 éves fiatal ember a templomban rálőtt egy 25 éves hölgyre 2x majd öngyilkos lett. de nem haltak meg.
regény cím szimbolikája : megjelenésekor (1830) címe miatt nagy feltűnést keltett a mű. a ét szín több mindent jelképez, a hagyományos felfogás szerint a vörös a katonai dicsőséget, a fekete a papság. tágabb értelembe jelenti a vörös a szenvedélyt és az életet, a fekete a halált, de ismerve a regény cselekményét , a rulett színeit is jelezhetik. a cím erősen utal a mű mondanivalójára, a társadalom kritikára. a 2 szín a regény két sarkpontján tűnik fel.
regény tér és időszerkezete :a cselekmény a jelen idejéhez kötött, kb 4-5 évet ölel fel Julien életéről. lineáris, a központi hős egy szálon futó sorsát követi, kitérő epizódok Vilkin 3 színterén zajlik, egyre nagyobb városokban, Verriéres , Besancon, Párizs. a történet végére visszaérünk a kisvárosi templomba ill. ifjú korában kedvelt barlangjába, ahol eltemetik.
julien alakja : tehetséges, nagyra törő fiatal ember aki szegény sorsából csak egy féle módon tud kitörni, képmutatóvá kell válnia, fellépésekor eleve Tartuffeként viselkedik. De lenarnéhoz először képmutatással közeledik de rá kell jönnie hogy igazi szerelem füzi hozzá. ez a szenvedély az egyetlen dolog amiért érdemes élni. a pap neveldében elköltözött idő a képmutatás magas iskolája és Julien egyre jobban fuldoklik ettől. Stendhal módszerének köszönhetően az olvasó azonban ismeri az igazi Julient. állandóan számot ad arról mi játszódik le benne, így gondolatai által látjuk a képmutatás mögötti őszinte vívódást. így válik a regény lélek elemző regénnyé.
regény társadalom bírálata :a cselekmény a de lenerné elleni merénylettel érkezik a forduló ponthoz, Julien rádöbben hogy egyénisége került veszélybe, megtalálja a szerepek mögé rejtett valódi énjét, személyisége legfőbb értékét az igazi szerelmet. az író a tárgyalás megjelenésekor bírálja legerőteljesebben a korábbi társadalmat. Julien szavaival könyörtelenül lelplezi a tárgyaló termi színjátékot, a jóg rendszert, politikai érdek szövetségek függvényeként tűnteti fel. Moláris itéletet mond, nem kér kegyelmet. így megvalósult a regény mottója. ez által személyisége felszabadul, nyugalom tőlti el hisz tisztázta a kapcsolatatit, a megfelelni vágyás többé már nem zaklatja.