Berzsenyi Dániel

Csokonai mellett a felvilágosodás másik nagy alakja. költészete átmenetet képzel a klasszicizmus és a romantika között. Horatiust tartotta mintának, akit tematikusan, szövegszerűen és szemléletben is megidéz. Klasszicista vonások továbbá a szintén Horatius-i minták nyomán kialakult strófa szerkezet és rímtelen időmértékes verselés. Főként az epigrammákban és az episztolákban figyelhető meg a tanító szándék. romantikus vonásai az érzelmi túlfűtöttség, a személyesség előtérbe kerülése, metafora használta. pályaszakaszai:
1808-ig főként ódákat ír, Horatius-i minták alapján, klasszicista stílusban.  Elégiái a romantikus vonásokat hordozzák.
1817-ig: Kazinczy szemlélete gyakorol rá nagy hatást, klasszicista stílusban ír epigrammákat, episztolákat.
1817-től Kölcsey bírálatának hatására inkább csak tanulmányokat ír amelyek közül kiemelkedik a Bétai harmonistika. amely először fogalmazza meg magyarul a romantikus költészet alapelveit.

felvilágosodás

legfőbb eszméi : eszméknek a legfőbb hordozója a feltörekvő polgárság, amely a feudalizmus ellen küzd a polgári társadalom megteremtéséért . -ész és a tudományok tisztelete. - antifeudalizmus. -antiklerikalizmus(egyház ellenesség ). stilus irányzatai : klasszicizmus , rokokó, szentimentalizmus.
Montesquieu : felvilágosodás írói közül az első. két irányzat találkozik az írásaiban: a tudományos-bölcseleti és a szépirodalmi. hatalmas erejű gondolkodó, szellemes író, történész, társadalom tudós és az európia liberalizmus apja. mindenűt tanult, bejárta egész nyugat-európát. írásainak stílusa olyan mint az életéjé: közvetlen, kiegyensúlyozott, kemény. 3 fő műve mutatja szellemének irányzatát: törvények szelleme ez egy társadalom tudományos mű, elmélkedések c műve amely bölcselet jellegű és a perzsa levelek c regénye szépirodalmi jellegű.
Diderot : France a legjobb század legjobb emberének tartotta. az utókor öt ismeri kevésbé pedig senki sem képviseli jobban ezt a kort mint ő. szellemes elbeszélő, filozófiai tanulmányai eredetiek, minden iránt nagyon fogékony volt. Vele vonult be az irodalomba a kispolgár alakja. eszmeképe a teremtő géniusz. szépirodalmi művei apáca, Rameon unokaöccse c. dialógusa. Drámái: család apa, törvénytelen fiú.legnagyobb vállalkozása és életműve az enciklopédia.
Rousseau : 1749-ben megtalálja hivatását, ezután íródnak legjelentősebb művei. munkássága: írt tanulmányokat és szépirodalmi műveket is. Francia felvilágosodás írói közül ő volt legnagyobb hatással kortársaira és az utókorra. Életművét egyetlen alapelv kőré építette fel : a természet az embert boldognak alkotta, a társadalom pedig megrontotta és nyomorulttá tette. gyökeres társadalmi átalakulást kínál. művei három csoportba oszthatóak: társadalom bírálata, a természetes ember és a természet dicsőítése, író szerepe, egyénisége.
Voltaire : a francia felvilágosodás legnagyobb egyénisége. hatalmas irodalmi munkásságot fejtett ki. Életműve szinte áttekinthetetlenül gazdag és sokrétű. mindenféle műfajban alkotott, írt eposzokat, klasszicista drámákat, regényeket, tankölteményeket, politikai röpiratokat, filozófiai műveket, történelmi tanulmányokat. sokan levelezését tartják legsajátosabb remekének. levelei egy rendkívüli ember bonyolult egyéniségébe világít bele.

francia klasszicista dráma, színház, Molier

Klasszicista szó jelentése a classic szóból származik, ami osztályt jelent, ebből 2 szó alakult i, a klasszikus azaz első osztályú és mértékadó , a másik a klasszicizmus , ami a 17-18. sz stílus irányzata, amely az ókori klasszikus műveket választotta mintául. a klasszicista irodalom a drámával érte el a csúcspontját. a dráma alapelveit Boilean fogalmazta meg a költészettan c művében. Arisztotelész ókori görög filozófus elméletét követte, a hármas egység elvét, eszerint egy helyen, egy napon és egy szálon futó a cselekmény. A mértéktartás, igazság, szigorú fegyelem és valószerűség elvét kellett használni. képviselői : Corneille és Racine , ők tragédia írok voltak, Moliére pedig komédia író. színház most nyeri el a mai formáját, fedett, színpaddal ellátott terem. a nézőteret és a színpadot függöny választja el amely az egyes felvonásokat is jelzi, szigoran 5 felvonás volt. a női szerepeket már nők játszották és kevés díszlettet használtak.
Moliére- tartuffe : forrásai az ókori komédia és az olasz és francia vásári komédia, uralkodó esztétikai minősége a komikum. Moliére hősei átlagosak, korának jellegzetes figurái , jellemző a tanító célzat. műfaja komédia, cselekménye világos, könnyen áttekinthető, egy rokonszenves, jómódú polgári családba befurakodik egy szálhámos , álszent férfi és csaknem a végső romlásba dönti őket. szerkezete : 5 felvonásból áll, 3 egység elvére épül: drámai szituáció : családi perpatvar, vitából kiderül kivédi Tartuffe-öt, bonyodalom : Orgon kijelenti hogy lányát Tartuffe-höz adja, cselekmény kibontakozása: Tartuffe leleplezése, tetőpont : megérkezik a rendőrtiszt a letartoztatási paranccsal. megoldás: szerencsés, váratlan fordulattal a jó uralkodó igazságot szolgálat.

barok stílus,Zrinyi Miklos- szigeti veszedelem

Barokk : az olasz barokko szóból származik, nyakatekert, szabályoktól eltérő, bonyolult. kialakulásakor csúf ként használták. 1600-1750ig tartó korstílust nevezzük gy, reneszánszban meginduló változások 2 féle irányban hatottak és így egy időben ellentétességük dacára két korstílus is megjelent, a barokk és a klasszicizmus, ez egy szabálykövető korstílus volt. a barokk stílus elsősorban a katolikus országokban terjedt el. barokk stílus jellemzői : monumentalitás(nagy mértékek), mozgalmasság, nyugtalanság, különleges díszítő elemek : csavart oszlopok, kagyló és rács minta, színpadias elrendezés, erőteljesen bevilágított területek, fő cél az erő kifejezése, a meghökkentés, felfokozott érzelmek kifejezése és kiváltása, festői hatás keltés a szobrászatban, festészetben félképes ábrázolások, allegóriák, szimbólumok használata. Festészetben új műfajok jelennek meg: csoportos portré, ravatalkép, csendélet, önálló tájkép. irodalmi jellemzői: az eposz és a regény vezető szerepet kap, témái a hősiesség és a pátosz. szerkezet sokszor szétesik, stílusában, nyelvezetében ünnepélyesség, bonyolult mondatok, körmondatok, túlzások, felnagyítások, fokozások, szimbolikus, képszerű ábrázolás jelenik meg. sokszor érzelmi hatást kelt. képviselői  Tasso :  Megszabadított Jeruzsálem - eposz. Cervantes:  Don Quijote - regény. Pázmány Péter, Zrinyi Miklós, Mikes Kelemen.
Zrinyi Miklós pályája: Dédapja a vele azonos nevű szigetvári hős, 1566-ban maroknyi csapatával védte a várat, Zrinyi testvérének lánya Ilona aki a Munkács várának védője volt. és az ő fia második Rákóczi Ferenc. A család Horvátországból származik és a török elleni harc hagyomány volt náluk, már 26 évesen tábornok lett Zrinyi és horvát bánként a török ellenes harcok főparancsnoka lett. Hadvezérként és politikusként is felismerte hogy a török meggyengült, már nem olyan erős mint Szulejmán idejében. Úgy látta hogy a török kiűzhető és ez lett élete fő célja , mint költőként, katonaként és politikusként is. Hatalmas műveltséget bécsben a nagyszombati egyetemen, olaszországi tanulmányai során és a Grázi jezsuita gimnáziumban szerezte. Nevelője Pázmány Péter volt.

Szigeti veszedelem eposza:  - 1645-46 telén írta, 1651-ben adja ki. arra törekedett hogy dédapjának emléket állítson, és politikai koncepció megfogalmazása: a török kiűzéséhez nemzeti összefogásra van szükség, fejlett hadseregre (Habsburgokra nem lehet számítani). Műfaj: nemzeti műeposz , Verselés: magyaros: ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es sorok, bokorrím. Mondanivaló: saját korának szóló figyelmeztető felhívás: erkölcsi fölénnyel, vitézséggel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt; konkrét utalás a jelen és jövő feladataira. Barokk eposz sajátosságai a Szigeti veszedelemben: Aránytalan szerkezet

Meggyőzni akar: mire az ostrom elkezdődik, nyilvánvalóvá válik a magyarok erkölcsi fölénye

Keresztény motívumok. Meglepetés, szellemes megoldások kedvelése: 

Alapeszméhez való ragaszkodás (önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség), ennek rendeli alá a konkrét eseményeket Szerencse, váratlan fordulatok (pl. postagalamb)

A hihetetlent is el akarja hitetni

Epizódokra fektetett hangsúly: végső mondanivaló erősítése Zrínyi halálának és megdicsőülésének látomásos megéneklése.

reneszánsz és a reformáció irodalma, Ballasi Bálint

reformáció és a reneszánsz kapcsolata: - a 16.sz a magyar renszánsz második nagy korszaka, - reneszánsz és a reformáció között sajátos és ellentmondásos kapcsolat létezik, mindkettő ugyanannak a nagy gazdasági és társadalmi átalakulásnak a világnézeti vetülete. - a reneszánsz az e világi élet felé fordult, a reformáció viszont megerősítette a vallás szerepét. . - a reformáció a műveltség szélesebb és jórészt  anyanyelvű terjesztése révén hozzá is járult a reneszánsz kultúra általánosabbá tételéhez  a Reformáció vallásos hit alapjának a bibliát fogadta el. Kellet tehát lefordítani a bibliát, olvasni tudóvá tenni az egyszerű embereket is. Gutenberg által fölfedezett könyvnyomtatás révén olcsón lehetett már terjeszteni a könyveket.
1517 október végén kezdődött a reformáció, Luther Márton nevéhez fűződik, aki a Wittenbergi vártemplom kapujára tűzte ki a tételeit. Reformációt hazánkban a sajátos magyar helyzet, a török elleni harc befolyásolta.
Ballasi Bálint : 1554-1594. Ö az első költő aki magyar nyelven írt. Korszakának egyik legnagyobb műveltségű embere, 9 nyelven beszélt, ismerte az antik költészetet. egyéniségére jellemző az élet szeretete, a szenvedélyesség. Fontos értékek számára a szerelem, vitézi élet, természethez, Istenhez való közvetlen viszony, Verseit 1-1 korában közismert dallamra írta. Költészetének témája: szerelem költészet: a magyar szerelmi lira megteremtője, udvarló költészettel kezd, a nő szépségét dicséri, bókokkal halmozza el.Versek Petrarca hatását mutatják. Julia versek ihletője Losonczy Anna volt. Egy váratlan találkozás ihlette a verset, a költő köszönti kedvesét, 2-5 vsz-ig metaforákkal fejezi ki a kedves szépségét, magyar népdalokra is jellemző a ritmusa.
másik témája a vitézi költészet, ide tartoznak a vitéz versek. pl a Katona ének: 1 vsz: felütés, megszólítás, végvéri életmód. vitéz élet szépségét mutatja be 2: igékkel a harci kedvet, 3. jelzőkkel a felszerelést, 4: szakadatlanságot. 5: általánosítás, erkölcsi ítélet. 6-7-8 : a vitéz élet árny oldalai, nehézségei, önfeláldozás, halál-> metaforákkal fejezi ezeket ki. 9 : megszólítás, dicséret, áldás kérés. formája a Ballasi strófa : aabccbddb. Istenes versei újszerűek, isten és ember viszonyát vizsgálja,  a költő partnerként, egyenrangú félként fordul Istenhez nem pedig alázattal, bűn bocsánatot kér magának mert olyan sokat szenvedett hogy már hogy megérdemli. Érveket sorakoztat fel hogy vitázik istennel, hozzá hasonlóan modern az istenhez való viszonya Ady Endrének.
Adj már csendességet, a vers a költőnek önmagával és istennel való belső világát tükrözi, nem a vallásos szent áhítat van benne mint a középkori himnuszokban, hanem a reneszánsz felfogás tükrözödik, a vers felépítése retorikus: 1-2 : könyörgés, 1-6: érvelés, indoklás, 7-8 vsz könyörgés megerősítése.