Orosz realizmus: a 19. századi orosz helyzetet elmaradottság, megkésettség jellemzi. lassú fejlődés is csak a jobbágy reform után figyelhető meg. a társadalmat jellemző, új bürokratikus rendszer jelenik meg a kis hivatalnok azaz a csinovnyik. az orosz realista regény virág kora a 60-70-es években jelentkezik. Tolsztoj és Dosztojevszkij nagy regényeiben regényhőseik vagy egy magasabb rendű erkölcs nevében lépnek fel, vagy a társadalmi hagyományok áthágására. Realista ábrázolás megindítója Gogol, Dosztojevszkij mondta róla : mindnyájan Gogol köpönyegéből bujtunk ki.
Lev Tolsztoj : bemutatasása: életműve jelentős hatást gyakarolt a 19 sz végénének és a 20sz elejének európai próza művészetére. Regényeiben a legkülönbféle regény típusok szintézise jelenik meg: történelmi,kaland,család,fejlődés és lélektani regény. Műveiben vizsgálja a korszak legfontosabb eszme tőrténeti kérdéseit: ember és tőrténelem, ember és az Isten, ember és a természet, ember és ember viszonyát. Sajátos világképet teremt a Tolsztojánizmust. Erre az evangéliumok, Rousseau , és a keleti filózófiák gyakorltak hatást. világképének meghatározó vonása a tökéletesedésről mint egyetemes erkölcsi tőrvényről való gondolkodás. E szerint a rosszal szembe kell szegülni de ez nem lehet erőszakos. a szeretet és a szánalom kell hogy elöntse az egyes ember lelkét, a tökéletesedéshez, s ha az egyes ember jobbá válik az által akkor a világ is.
legfőbb művei: Háború és béke, Anna Karenina , Feltámadás
Iván Iljics halála: 1884-1886
témája: hogy kell ill. hogyan nem szabad élni.
szerkezete: 1: visszatekintő azaz retrospektív. Iván Iljics halotti tórával kezdődik, megismerjük a barátait és a családját és megtudjuk hogy mindenki csak komédiázik. Egyedül szolgálója Geraszin viselkedik természetesen.
2-3: megismerjük életét, hivatali pályafutását, családi és társadalmi kapcsolatainak alakulását. az elmúlt 45 évet foglalja összes ebben a két fejezetben. a második fejezet első mondata : " " rávilágít arra hogy eddigi élete teljesen üres, önálltatással és hazugságokkal teli. Olyan mint a saját társadalmi rétegéjé. bár mindig azt tette amit elvártak tőle, nem volt boldog.
4-11 : a tér fokozatosan szűkebbé válik ahogy a betegsége egyre inkább elhatalmasodik rajta. a hangsúly a külső élet helyett egyre inkább a lelki történetei elbeszélésére esik. a halál közelség korábban hozzáférhetetlen felismerésekhez vezeti. múltját visszaidézve rádöbben hogy rosszul élt. el kell szakadnia ettől a hazug élettől. fizikai szenvedéseinél is nagyobbak a lelki szenvedései, felismerésében Geraszin segít.
12:az erkölcsi megtisztulás, a megváltás motívuma, megvilágosodik előtte hogy a részvét, a sajnálat, a szeretet ad egyedül hiteles életet hiszen van halott élet mint az ővé és van igazi élet amit ö elmulasztott. az ember pedig olyan halállal hal mint amilyen életet élt.
Gogol : ukrán kisnemesi családból, 1828 Pétervárott állami szolg ált itt kapcsolódott be a művészvilág életébe, elbeszélései kezdtek megjelenni, barátságot kötött Puskinnal. elbeszéléseinek fő témája nagyvárosba kényszerülő kis ember szorongása. legnagyobb regénye a holt lelkek , legismertebb drámája: a trevizor. utolsó éveit a világtól elzárkózva, súlyos depiben töltötte, műveinek egy részét megsemmisítette .
köpönyeg:1842 egyik legismertebb elbeszélése, cselekménye rendkívül egyszerű egy jelentéktelen kishivatalnok, csinovnyik életének legfőbb célja új köpönyege amit azonban első alkalommal elrabolnak tőle, hiába keress igazságot megszégyenítik és végül belehal, halálra után kísértetként jár vissza és mindaddig másról leráncigálja a köpönyeget amíg a "tekintélyes személy" bundájának elrablásával elégtételt nem tesz sérelméért. a főszereplő lefokozott, kisszerű története egyszerre tragikus és komikus ez megmutatkozik a név adásban, foglalkozásában, személyiség jegyeiben. neve beszédes név. munkája monoton, lélekölő, mechanikus. a másolást azonban legnagyobb gyönyörűséggel végzi. életvitele is hasonló. a komikus hatást az okozza hogy a jelentéktelen cél, az új köpönyeg megszerzése a főszereplő számára életcéllá válik. ez eredményezi a groteszk esztétikai minőség. a főszereplő halála is ilyen groteszk mint élete hiszen új köp. elrablása emberi méltóságtól fosztotta meg. a fantasztikus befejezés célja: csak kísértetként tud elégtételt venni , nyomorúságos életéért és haláláért. a groteszk ábrázolás mód az elbeszélő nézőpont és a hangnem változásainak eredménye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése