francia realista regény

szó jelentése: latin 'res' dolog szóból származik, ez egyik legtöbbet vitatott esztétikai fogalom, valamint a 19.sz művészeti irányzata. az elnevezés a Courbet francia festőtől származik, aki egy párizsi kiállításon, 1855-ben használta először a fogalmat.
realizmus és a romantika kapcsolata: Csak nem egy időben alakul ki és különösen hatottak egymásra. Mindkettő társadalmi gyökere a polgári társadalomban való csalódottság, csak amíg a romantika elfordul korától, addig a realizmus a társadalom minél teljesebb és hitelesebb ábrázolására, azaz valósághűségre törekszik. A legtöbb nemzet irodalmában egymás mellett él a két irányzat, söt a 19. sz.-i magyar íróinál (Jókai, Mikszáth) egyes művek is tartalmaznak romantikus és realista vonásokat is.
szűkebb értelemben a realizmus ábrázolás mód művészi módszere, a típus alkotás, az általános és egyéni vonások szerves egysége, és mindig tipikus környezetben és tipikus eseményen mentén jelenik meg. A realista író tanulmányozza, megfigyeli és bírálja a társadalmi viszonyokat és ezt tárgyilagosan rajzolja meg, így a realizmus hátterében a pozitivizmus áll a valóság minél teljesebb ábrázolása a nagy regényekben jelentekezett ez a műfaj lesz a vezető műfaja.
19. sz. nagy realista írói : francia: Flaubert, Balzac,Stendhal
angol: Dickens , Thackeray, Thomas Harely : egy tiszta nő
orosz: Gogol , Tolsztoj, Dosztojevszkij
Magyar: Mikszáth, Móricz

realista regény sajátosságai :
műfaji meghatározása: az anyagi valóság lehető legteljesebb ábrázolása, nagy epikai keretek között. Megjeleníti az egészt és az egyedit a társadalmi és az egyéni létet, ábrázolja a kettő összefüggését, egymásra hatását.
műfaji forrásai és legfontosabb képviselői: három forrása van: 1: a spanyol pikareszk regény, a 'picaro' csavargó szóból származik. főhőse picaro aki a társadalom perifériájára kerülve különböző kalandokba keveredik.
2: karakter rajz: az ember belső világának az összetevőit keresi.
3:kaland regények és az úti rajzok, jellemzői : váratlan események, értékfeszítő cselekmény, fabtasztikus utazások.
Boccaccio, Chaucer, Rabelais, Cervantes,
ez a három forrás tovább él a 19.sz-i realista regényben de jelentős módosulássokkal.
a 19. sz-e regény alapvető elemei: cselekmény: amely az ok-okozati viszonyok alapján mondja el a történetet (ezt nevezzünk metonimikus elbeszélő elvnek), a fikció világát is valósághűen, valószerűnek látatja.
regény tér: valóságos vagy elképzelt föld rajzi hely, de mindig valószerű
regény idő a szereplők élete a valóságnak megfelelő keretek között zajlik
regény hős:történetet hordozza az emberi sors egy jellegzetes darabját, természet hű személyiség
világkép: az író filozófiai, erkölcsi, vallási, politikai nézeteinek rendszere adja, az író célja a társadalom és a lélek mozgató erőinek feltárása
realista regény vonásai: az író nem csak krónikás hanem bíró is a tágas, összetett társadalmi térrel a történelmi események bevonásával egyike mélyebben tudja tükrözni a valóságot az egyik legjellemzőbb regény tipus a karrier regény, ennek hősei feltörekvő fiatalok akik tehetségesek de felemelkedésük korlátozott. a másik jellemzője a típus a lélek elemző


Stendhal bemutatása: neve felvett név, egy német kisváros neve. Bár romantikusnak nevezi saját magát, stilusa igen távol áll ettől, a 19sz. realista regény tulajdonképpen hozzá nyúlik vissza. regényeiben az igazság uralkodik a valóságon. lásd a regény mottója :Danton, az igazságot, a kíméletlen igazságot. igen alapos megfigyelő, alakjainak belső életét aprólékosan rajzolja meg logikus pontosságra való törekvés jellemzi
regény forrása:megtőrtént eseményen nyugszik a tőrvényszéki újság 1887 dec. számában egy bírosági esettet ír le az egyik esküdt, mármint egy 25 éves fiatal ember a templomban rálőtt egy 25 éves hölgyre 2x majd öngyilkos lett. de nem haltak meg.
regény cím szimbolikája : megjelenésekor (1830) címe miatt nagy feltűnést keltett a mű. a ét szín több mindent jelképez, a hagyományos felfogás szerint a vörös a katonai dicsőséget, a fekete a papság. tágabb értelembe jelenti a vörös a szenvedélyt és az életet, a fekete a halált, de ismerve a regény cselekményét , a rulett színeit is jelezhetik. a cím erősen utal a mű mondanivalójára, a társadalom kritikára. a 2 szín a regény két sarkpontján tűnik fel.
regény tér és időszerkezete :a cselekmény a jelen idejéhez kötött, kb 4-5 évet ölel fel Julien életéről. lineáris, a központi hős egy szálon futó sorsát követi, kitérő epizódok Vilkin 3 színterén zajlik, egyre nagyobb városokban, Verriéres , Besancon, Párizs. a történet végére visszaérünk a kisvárosi templomba ill. ifjú korában kedvelt barlangjába, ahol eltemetik.
julien alakja : tehetséges, nagyra törő fiatal ember aki szegény sorsából csak egy féle módon tud kitörni, képmutatóvá kell válnia, fellépésekor eleve Tartuffeként viselkedik. De lenarnéhoz először képmutatással közeledik de rá kell jönnie hogy igazi szerelem füzi hozzá. ez a szenvedély az egyetlen dolog amiért érdemes élni. a pap neveldében elköltözött idő a képmutatás magas iskolája és Julien egyre jobban fuldoklik ettől. Stendhal módszerének köszönhetően az olvasó azonban ismeri az igazi Julient. állandóan számot ad arról mi játszódik le benne, így gondolatai által látjuk a képmutatás mögötti őszinte vívódást. így válik a regény lélek elemző regénnyé.
regény társadalom bírálata :a cselekmény a de lenerné elleni merénylettel érkezik a forduló ponthoz, Julien rádöbben hogy egyénisége került veszélybe, megtalálja a szerepek mögé rejtett valódi énjét, személyisége legfőbb értékét az igazi szerelmet. az író a tárgyalás megjelenésekor bírálja legerőteljesebben a korábbi társadalmat. Julien szavaival könyörtelenül lelplezi a tárgyaló termi színjátékot, a jóg rendszert, politikai érdek szövetségek függvényeként tűnteti fel. Moláris itéletet mond, nem kér kegyelmet. így megvalósult a regény mottója. ez által személyisége felszabadul, nyugalom tőlti el hisz tisztázta a kapcsolatatit, a megfelelni vágyás többé már nem zaklatja.