barok stílus,Zrinyi Miklos- szigeti veszedelem

Barokk : az olasz barokko szóból származik, nyakatekert, szabályoktól eltérő, bonyolult. kialakulásakor csúf ként használták. 1600-1750ig tartó korstílust nevezzük gy, reneszánszban meginduló változások 2 féle irányban hatottak és így egy időben ellentétességük dacára két korstílus is megjelent, a barokk és a klasszicizmus, ez egy szabálykövető korstílus volt. a barokk stílus elsősorban a katolikus országokban terjedt el. barokk stílus jellemzői : monumentalitás(nagy mértékek), mozgalmasság, nyugtalanság, különleges díszítő elemek : csavart oszlopok, kagyló és rács minta, színpadias elrendezés, erőteljesen bevilágított területek, fő cél az erő kifejezése, a meghökkentés, felfokozott érzelmek kifejezése és kiváltása, festői hatás keltés a szobrászatban, festészetben félképes ábrázolások, allegóriák, szimbólumok használata. Festészetben új műfajok jelennek meg: csoportos portré, ravatalkép, csendélet, önálló tájkép. irodalmi jellemzői: az eposz és a regény vezető szerepet kap, témái a hősiesség és a pátosz. szerkezet sokszor szétesik, stílusában, nyelvezetében ünnepélyesség, bonyolult mondatok, körmondatok, túlzások, felnagyítások, fokozások, szimbolikus, képszerű ábrázolás jelenik meg. sokszor érzelmi hatást kelt. képviselői  Tasso :  Megszabadított Jeruzsálem - eposz. Cervantes:  Don Quijote - regény. Pázmány Péter, Zrinyi Miklós, Mikes Kelemen.
Zrinyi Miklós pályája: Dédapja a vele azonos nevű szigetvári hős, 1566-ban maroknyi csapatával védte a várat, Zrinyi testvérének lánya Ilona aki a Munkács várának védője volt. és az ő fia második Rákóczi Ferenc. A család Horvátországból származik és a török elleni harc hagyomány volt náluk, már 26 évesen tábornok lett Zrinyi és horvát bánként a török ellenes harcok főparancsnoka lett. Hadvezérként és politikusként is felismerte hogy a török meggyengült, már nem olyan erős mint Szulejmán idejében. Úgy látta hogy a török kiűzhető és ez lett élete fő célja , mint költőként, katonaként és politikusként is. Hatalmas műveltséget bécsben a nagyszombati egyetemen, olaszországi tanulmányai során és a Grázi jezsuita gimnáziumban szerezte. Nevelője Pázmány Péter volt.

Szigeti veszedelem eposza:  - 1645-46 telén írta, 1651-ben adja ki. arra törekedett hogy dédapjának emléket állítson, és politikai koncepció megfogalmazása: a török kiűzéséhez nemzeti összefogásra van szükség, fejlett hadseregre (Habsburgokra nem lehet számítani). Műfaj: nemzeti műeposz , Verselés: magyaros: ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es sorok, bokorrím. Mondanivaló: saját korának szóló figyelmeztető felhívás: erkölcsi fölénnyel, vitézséggel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt; konkrét utalás a jelen és jövő feladataira. Barokk eposz sajátosságai a Szigeti veszedelemben: Aránytalan szerkezet

Meggyőzni akar: mire az ostrom elkezdődik, nyilvánvalóvá válik a magyarok erkölcsi fölénye

Keresztény motívumok. Meglepetés, szellemes megoldások kedvelése: 

Alapeszméhez való ragaszkodás (önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség), ennek rendeli alá a konkrét eseményeket Szerencse, váratlan fordulatok (pl. postagalamb)

A hihetetlent is el akarja hitetni

Epizódokra fektetett hangsúly: végső mondanivaló erősítése Zrínyi halálának és megdicsőülésének látomásos megéneklése.